Moziban ülni a sötétben, amikor felgyullad a vászon, számomra a világ egyik legjobb érzése.
A jó filmben az a csodálatos, hogy sosem azt látod, ami valójában tartja. A díszlet mögött állványok, támaszok és gondosan megtervezett szerkezetek vannak, de a néző csak a történetet érzékeli. Éveken át néztem a magyar filmeket ezzel a kettős szemmel: egyszerre élveztem a mesét, és próbáltam kitalálni, hogyan épült fel mögötte a világ. Megtanultam, hogy a látvány mindig egy láthatatlan váz munkája. Ahol nincs stabil szerkezet, ott a legszebb kép is összedől.
A régi magyar filmekben ez különösen tanulságos.
Sokszor néhány deszkából és jól megválasztott kameraállásból varázsoltak egész városrészt, mert a lényeg soha nem a méret volt, hanem hogy a szerkezet biztosan megtartsa a jelenetet.
A film szeretete nálam gyerekkorban kezdődött.
Vasárnap délutánonként a nagyszüleimmel ültünk a tévé elé, és néztük a régi magyar klasszikusokat, amiknek a párbeszédeit ma is fejből tudom. Később már tudatosan kerestem a mozikat, a retrospektív vetítéseket, a kis art-mozikat, ahol egy-egy elfeledett filmet újra vászonra tettek. Számomra egy film sosem csak szórakozás: egy kor lenyomata, egy rendező gondolkodásának a térképe. Megtanultam figyelni a vágásra, a fényekre, a díszletre, arra a rengeteg apró döntésre, amiből a végén összeáll a varázslat. És minél többet tudtam meg a kulisszák mögötti munkáról, annál jobban tiszteltem azt, amit a vásznon látok.
Ez a felismerés a legváratlanabb helyen vált gyakorlativá, amikor egy barátom egy filmes díszlethez keresett megoldást, én pedig épp otthon öntöttem volna egy kisebb betonfödémet.
Mindkettőnknek ugyanaz kellett: valami, ami biztonságosan megtartja a terhet, amíg a szerkezet megköt.
Egy barkácsfórumon tettem fel a kérdést, és többen is ugyanabba az irányba mutattak.
Egyáltalán mi az a födémtámasz?
Röviden egy állítható magasságú acéloszlop, ami a friss födémet vagy a zsalut alátámasztja, amíg az teljesen megszilárdul.
Így akadtam rá a Terra Állvány kínálatában a födémtámasz megoldására, ami pontosan erre való. Ami tetszett, hogy nem homályos ígéretekkel dolgoznak, hanem konkrét adatokkal, amikkel egy műszaki beállítottságú ember is tud mit kezdeni.
Mennyit bír, és mekkora?
A náluk kapható acél födémtámasz 160 és 290 centiméter között állítható, a teherbírása pedig 12 kN, ami bőven elég egy kisebb házi munkához.
Az anyaga szabvány szerinti acélcső, a súlya darabonként 8,6 kilogramm, tehát még kezelni is jól lehet egyedül. A festett változat ára 8500 forinttól indul áfa nélkül, és a rögzítést egy biztonsági kampó segíti. Pontosan látni, miből van, és miért annyi, ami egy díszletépítőnek is fontos szempont.
Miért pont innen rendeltem?
Mert a cég a kétezres évek eleje óta jelen van a piacon, és nem csak árulja a termékeit.
Egy másik cégükben maguk is beépítik ugyanezt az anyagot a valódi munkákon, sokkal nagyobb strapának kitéve, mint amit egy házi betonozás okoz. Amikor telefonon rákérdeztem, hány darab kell a mi fesztávunkhoz, nem katalógusból olvastak fel, hanem konkrét tanácsot adtak. A visszajelzés még aznap megjött, a rendelés pedig pár nap alatt a helyszínen volt. Ez a fajta pontosság egy filmes embernek különösen ismerős: ott is minden a jó időzítésen múlik, és egyetlen elcsúszott elem az egész forgatási napot felboríthatja.
Amikor a támaszok a helyükre kerültek, rögtön éreztem, mit jelent a stabil szerkezet.
Nem billegett semmi, nem kellett izgulni, hogy megtartja-e, és a munka pont úgy haladt, ahogy elterveztem. A barátom díszlete is állt, mint a cövek, és amikor legközelebb együtt ültünk be egy filmre, mindketten a háttérszerkezetet figyeltük. Mert a jó film és a jó betonozás ugyanazt tanítja: a néző a történetet látja, de mindent egy láthatatlan, stabil váz tart meg. Ha az alap rendben van, a többi már csak a jó munka kérdése.